Saroktöredék oszloplábazattal és oszloptöredékkel Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Domborműről lehasadt, nagyjából négyzet alaprajzú saroktöredék, rajta keskeny, négyszögletű lábazati lemezen attikai oszloplábazat vele egybefaragott oszloptörzs ferdén lehasadt csonkjával. Két szomszédos oldalával szabadon állt, míg a másik két oldala a törés irányában folytatódott. Két szabadon álló oldalán a talplemez rézsűsen emelkedik, a sarkain rézsűs bemetszéssel. A lábazat alsó párnatagja túlnyúlik a lábazati lemezen. A töredék két szabadon álló oldala ép, harmadik oldala szabálytalan törésfelület, míg a negyedik oldala függőleges felület, aminek a szélén 45 fokos illesztési felület maradványa látszik. Alja sík, szemcsésen kidolgozott. A töredéken jelentős fehér alapozás, halványvörös bólusz, illetve aranyozás és fekete festék maradványai vannak, amiknek az időrendje nem egyértelmű. A fekete festék valószínűleg későbbi, amit az eredeti megkopott festés javításakor vihettek fel a felületre. A lábazat tetején látható kék festékpötty feltehetőleg az egykor mellette lévő figuráról származik.
A töredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom négyezetében, az 57. sír és közvetlen környékén került elő 1981-ben. Mérete, formája, valamint a lelőhelye egyaránt arra mutatnak, hogy annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás mészkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén mészkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos vakárkádok alatt, trónuson ülő (a hosszú oldalakon), valamint álló (a rövid oldalakon) alakok jelentek meg.
A saroktöredéket a más darabokkal (pl. RMO_90.22.1–3M; RMO_90.22.5M) fennálló egyértelmű forma- és méretazonosság a síremlék oldallapjainak az architektonikus díszítéséhez kapcsolja; helye az alsó zónában, a síremlék egyik hosszú oldallapjának a bal sarkán volt.