A Habsburg nádori kripta

A József nádornak és családtagjainak, leszármazottainak földi maradványait őrző budavári családi kripta a Magyar Nemzeti Galéria egyetlen olyan helye, ami még megőrzött valamit a palota eredeti, 19. századi szépségéből. A kripta eredetileg a fölötte álló, s 1961-ben lebontott barokk Szent Zsigmond-kápolnához tartozott. A palota az 1790-es évektől vált nádori, vagyis a király mindenkori magyarországi képviselőjéhez tartozó rezidenciává. József nádor, I. Ferenc király testvére, 1795 és 1847 között viselte a nádori címet, s ő volt az első, aki királyi engedéllyel családi temetkezőhellyé alakíttatta a várkápolna kriptáját. A nádor és özvegyének halála után fiuk, József Károly ad megbízást Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos építészeknek a kripta átépítésére, illetve Zala György szobrászművésznek József nádor síremlékének elkészítésére.

 

A kripta leglátványosabb dísze József nádor kétszeres ember nagyságú márványszobra, illetve a további öt figurális emlékmű. Zala György szobra a kinyújtott karral a szent korona előtt térdeplő nádor alakjával azt az érzést kelti, mintha a nádor nemcsak a nemzetet óvná a korona fölé emelt kezével, hanem a látogatót is, aki úgy sétál el a nádor karja alatt, mint aki maga is áldásban részesül. Az észak–déli tájolású kripta déli végében egy hatalmas bronzangyal terjeszti szárnyait a holtak fölé, pontosabban József Károly főherceg, a nádor legkisebb fia és felesége, Klotild fekvő alakos sírja fölé. A két szobor szintén Zala György műve. Mellettük jobbra gyermeküknek, az 1895-ben vadászbalesetben elhunyt ifjú László főhercegnek Stróbl Alajos által alkotott síremléke áll.

 Budapest ostromakor a budavári palota súlyos károsodásokat szenvedett, de a nádori kripta halottainak nyugalmát nem zavarta semmi. Az 1950-es évektől kezdődő építkezések, számos még megmenthető régi épület, köztük a várkápolna lebontása azonban már súlyos veszélyt jelentett a kriptára is. 1973 elején behatoltak az egyébként teljesen őrizetlen kriptába és feldúlták. A koporsókat felfeszítették, József nádor mumifikált holttestének fejét pedig leszakították a testéről.

Ezt követően a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója befalaztatta a kriptát, amelyet majd csak 1977 októberében tártak föl újra, de már azzal a tudományos céllal, hogy utána felújítva, eredeti szépségében mutassák meg a közönségnek. A felújítások 1987 tavaszára értek véget, és 1987. október 3-án a kriptát a nádor tizenegy leszármazottjának és néhány meghívott vendégnek a jelenlétében ismét ünnepélyesen beszentelték. Az 1987-es újraszentelés óta 1992-ben kilenc újabb családtag földi maradványait helyezték el a kriptában, így ma a család huszonnégy tagja nyugszik itt, remélhetőleg már örök békében.

 

Habsburg nádori kripta

A kripta mint kegyeleti hely, csak előzetes bejelentéssel és vezető kíséretében látogatható.

A belépődíj: egységesen 600 Ft/fő (a múzeum egyéb kiállításaira váltott belépőjegyek nem érvényesek)

A tárlatvezetés díja – amely a belépőjegyen felül fizetendő –magyar nyelven 5.000,- Ft/csoport, idegen nyelven (angol, német, francia és orosz) 8.000,- Ft/csoport, a vezetés hossza körülbelül 30 perc.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a kriptába való lejutás nem akadálymentes.

Információ és bejelentkezés: +36 20 4397 408