En

A festő-poéta. Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere

Online jegyvásárlás

A festő-poéta. Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere

C épület, I. emelet, Grafikai kabinet - 2022. november 25. – 2023. március 5.

Kamarakiállításunk Tichy Gyulának, a magyar grafika egyik kiemelkedő jelentőségű mesterének a művészetét mutatja be. A múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy 80 művet – grafikákat és festményeket – felsorakoztató tárlat anyagát ritkán vagy most először láthatja a nagyközönség. 

A festő és grafikus a századelő egyik legkülönösebb életművét hozta létre rövid élete során. Festészetét és rajzi, grafikai munkásságát az angol és a bécsi szecessziós mesterek, Aubrey Beardsley, Walter Crane, Gustav Klimt művei inspirálták, kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó művei hamar sikert arattak. 2020-ban egy adomány révén jelentősen, mintegy ötven rajzzal gazdagodott a múzeumi kollekció, ez szolgáltat alkalmat e különleges életmű eddigi legteljesebb bemutatására.

 

Tichy Gyula (1878, Rimaszombat – 1920, Rozsnyó) a magyar grafika egyik kiemelkedő jelentőségű mestere volt, életműve azonban csak az utóbbi években keltette fel a szakma és a közönség figyelmét. A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai gyűjteményének 2020-ban nyílt lehetősége a művész múzeumi kollekcióját magángyűjteményben lévő darabokkal kiegészíteni. Ez a jelentős gyarapodás – egy ismert magángyűjtő műveinek megvásárlása, illetve a gyűjtő rendkívül nagyvonalú ajándékozása –, valamint Tichy Gyula halálának századik évfordulója kínált alkalmat a magyar szimbolizmus egyik legkülönösebb életművének bemutatására. A pandémia miatt az emlékkiállítás megnyitójának időpontja ez év őszére csúszott.

Tichy festészetét és rajzi, grafikai munkásságát az angol és a bécsi szecessziós mesterek, Beardsley, Walter Crane, Klimt művei inspirálták, kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó rajzai, akvarelljei, linóleummetszetei, rézkarcai és temperaképei hamar sikert arattak. 1909-től a KÉVE művészcsoport tagja volt, rendszeresen kiállított Budapesten, illusztrált, albuma jelent meg. Megélhetését biztosítandó 1909-ben rajztanári állást vállalt Rozsnyón, ettől kezdve itt élt, ám kapcsolata a fővárosi művészeti élettel nem szakadt meg.

Tichy élénken érdeklődött a fizika és a csillagászat, valamint korának technikai eredményei iránt, sőt belekezdett egy tudományos-fantasztikus regénybe is. Egyre romló egészségi állapota miatt figyelme a rajzművészet és grafika felé fordult. 1908 és 1913 között készült linóleummetszetei a magyar századfordulós grafika talán legeredetibb művei, de ugyanilyen sokrétűek és látványosak rézkarcai és akvarelljei is. Életművében a korszak modern eszméi, aktuális kérdései (női szerepek, város és vidék ellentéte, városi tematika, technikai fejlődés) allegorikus formában, a szecesszió lineáris, ornamentális formanyelvén jelentek meg.

 

A kiállítás kurátora: Földi Eszter művészettörténész (MOME)

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Tichy Gyula: Plakátterv a KÉVE művészcsoport 2. kiállításához, 1909

A KÉVE frissen megválasztott tagja, Tichy Gyula 1909 novemberében vett részt először az egyesület kiállításán, és ő tervezte a kiállítás plakátját is. A terv a képzőművészeti kiállításokat hirdető falragaszok hagyományához illeszkedve az alkotás aktusát ábrázolja. A festő – Tichy maga – a kép alján, mintegy árnyékba borulva rajzol, míg a nála megszokott meztelen női figura – itt modell – dekoratív mintázatú fotelben, keresett pózba merevedve, kíváncsian figyeli a mű készülését. A lap felirata: „És elindul a kéz…” a korban többször felbukkanó gondolatot reprezentálja: a papírra vetett vonal a művész ideájának első megtestesülése.

Tichy Gyula: Királyasszony néném II., 1908

A Királyasszony néném Arany János Zách Klára című balladáját illusztrálja, amely Zách Felicián lányának a megbecstelenítését beszéli el, majd az apa bosszúját, és az azt követő véres megtorlást. Tichy azonban nem a dráma kirobbanását ábrázolja, hanem az előzményét. A ballada kezdő versszakaiban Károly Róbert király felesége, a lengyel Erzsébet öccsével, Kázmérral beszélget, aki „királyasszony nénémként” szólítja meg, és kérleli, hogy engedélyezze udvarhölgye, Klára elcsábítását. Tichy látszólag ártatlan középkori jelenetében Erzsébet és Kázmér sétálnak két udvarhölgy kíséretében, Kázmér éppen Klárára néz, miközben nővére rémülten utasítja vissza a kérést.

Tichy Gyula: Melancholia, 1915

Dürer Melancholiája egyike volt Tichy nagy élményeinek. A német művész a 16. századi személyiségfelfogás alapján a melankolikus vérmérsékletet a művész jellemzőjeként értelmezte. A rézmetszetből több feldolgozást is készített, modern parafrázisokat alkotott belőle. „A főalak a modern kor világába van transzponálva, körző helyett kezében mikrométer, előtte az én kedves elektromágnesem, rajta a hatásának kitett, titokzatos viselkedésű kristállyal, az égen repülőgép, integrál jelek, akkumulátorlapos villanylámpa szanaszét a földön…” – írta róla 1918-ban.

A festő-poéta. Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere

2022. november 25. – 2023. március 5.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk