En

A látható láthatatlan. Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből

Online jegyvásárlás

A látható láthatatlan. Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből

Az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény kabinetkiállítása. (D épület, I. emelet) - 2021. november 5. – 2022. február 13.

Hollán Sándor kapcsolata a Szépművészeti Múzeummal immár több évtizedes. A festő 2001 óta több alkalommal is megajándékozta műveivel múzeumunkat. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2011-ben nagyszabású kiállításon mutattuk be Hollán Sándor közel száz művét a Szépművészeti Múzeumban. 2017-ben egy igen jelentős, több mint száz kompozícióját magában foglaló adományt ajánlott fel a művész, mely ma az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményt és a Grafikai Gyűjteményt gazdagítja, és jelentős egységet képez a 20. századi emigráns magyar művészektől származó művek kollekciójában. A Magyar Nemzeti Galériában rendezett mostani kabinetkiállításon a gyűjteményünkbe legutóbb került alkotásokból mutatunk be kisebb válogatást.

Hollán Sándor 1956-ban hagyta el Magyarországot, azóta Franciaországban él. A párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts festőműhelyében Roger Chapelain-Midynél tanult, majd ezt követően az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs grafikai szakán szerzett diplomát. Az ezt követő időszakban évente több hónapon át a szabad természetben utazással, szemlélődéssel, rajzzal, festészettel töltötte idejét. Fő motívuma azóta is a fa, amelye többnyire tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképeken ábrázol. 1984-ben lezárult vándorló élete, munkája lelassult, koncentrálódott. Ettől a periódustól kezdve csendéleteket is fest, melyek a teljes elsötétedés felé hajló színeikkel mély, belső világba vezetnek. A neolatin nyelvek által „halott természet”-nek (nature morte, natura morta) nevezett kompozíciókat a művész „vie silencieuse”-nek nevezi, franciára fordítva ezzel a holland-német hagyományokhoz kötődő magyar kifejezést, a „csendélet”-et.

Hollán alkotómódszere igen sajátos a kortárs festészetben: képeinek elkészítésekor minden esetben lemond az önreflektív gesztusok megjelenítéséről, annak érdekében, hogy maga a tárgy váljon láthatóvá. A láthatóság határmezsgyéin kísérletezve a látványhoz erőteljes intuícióval kapcsolódik, előhívva a tekintet rejtett képességeit.

A csendéletein szereplő edényei és gyümölcsei mellett legfőbb „modelljei” a fák, melyeket nyaranta, a dél-franciaországi Languedoc szikár, mediterrán tájában örökít meg. A fa, mely évezredek óta az ember közelségében növekvő, gyakran kultikus ikonográfiai szimbólumként értelmezett élőlény, Hollán festészetének legfontosabb inspirációjává, „mesterévé” vált.

Egy gyakori képcímét idézve, az ezzel a motívummal foglalkozó képei, „Az élet mozgása” tünékeny, de meghatározó élményének lenyomatai.

Művészetének megismerése a láthatóval kapcsolatos viszonyunk kiszélesedését kínálja: „valamit keresek, amit nem látok”, vagy „a láthatatlan felé fordulok, hogy lássak” – írja jegyzeteiben, mely gondolatok ecsetjét mindmáig a legfontosabb belső kérdéseiként vezetik.

A kabinetkiállítás alkalmából megjelenik az adomány teljes háromnyelvű (magyar/francia/angol) katalógusa, amelyet egy tanulmány és a festővel készült interjú helyez szélesebb kontextusba.

A kiállítás kurátora: Pócs Veronika

 

Az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény kabinetkiállítása.

A kiállítás az állandó kiállításokra váltott jeggyel látogatható.

A látható láthatatlan. Válogatás Hollán Sándor Szépművészeti Múzeumnak adományozott műveiből

2021. november 5. – 2022. február 13.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk