En

Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)

Online jegyvásárlás

Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)

C épület - 2022. április 12. – szeptember 25.

A Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállítása különleges plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti korszak jellegzetes vizuális kultúrájáról. A kiállítás középpontjában a magyar art deco művészet, kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet áll. A több mint 250 kiállított műtárgy zöme nagyon ritkán szerepel kiállításon, vagy olyan, amit még soha nem láthatott közönség.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítással mutatja be az 1920-as, és az 1930-as évek sok változást hozó izgalmas időszakát. A tárlaton az art deco művészet és kor tárul fel a plakát műfaján keresztül. Száz évvel ezelőtt – az első világháború traumája és a spanyolnáthajárvány szörnyűségei után – a gazdasági konszolidációval együtt a húszas évek második felében féktelen vágy jelent meg az élet élvezete iránt, s az ezzel járó csillogás, az olykor dekadenciába átcsapó mohó életvágy volt az egyik meghatározó eleme az art deco ízlésvilágának.

Az art deco irányzatban sokféle inspiráció keveredett: az avantgárd képzőművészet eredményei, a szecessziós stilizálás, a történeti stílusok idézetei, valamint a népművészet, az egzotikus kultúrák, vagy éppen az ókori Egyiptom művészetének újrafelfedezése. Az art deco plakátok mindenekelőtt lehengerlő hatásra törekedtek, amelynek eszköze lehetett a szemkápráztató látványosság, az elegancia csillogása, az erotika csábítása, az egzotikum varázsa, a sebesség mámora, az alvilág borzongató romantikája. Az art deco egyszerre hatott a képzőművészetre, az iparművészetre, a filmre, a színházra, a zenére és az építészetre.

A kiállítás középpontjában a magyar art deco vizuális kultúra, kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet áll. A tárlat plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti korszak jellegzetes vizuális kultúrájáról és mutatja meg mindazt, ami ebben az időszakban szerepet játszott a közízlés formálásában. A kiállításon látható plakátok tükrözik a kor jelenségeit, az új nőideált, a modern divatot, a sport és az egészség kultuszát, az újdonságokat – autó, rádió, hangosfilm –, valamint a szórakozás olyan új formáit, mint például jazzkoncertek, mulatók, revük.

 

A tárlaton több mint 130 plakát, valamint számtalan plakátterv szerepel a kor legfontosabb tervezőitől, akik között olyan nagy nevekkel találkozunk, mint Berény Róbert, Bottlik József, Irsai István, Kozma Lajos, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Réz Diamant Tibor és még sokan. A luxuscikkeket, a mozikban vetített filmeket, a pesti kávéházakat és mulatókat egyaránt az ő art deco plakátjaik hirdették.

 

A kiállítás dramaturgiája a privát, intim szférától halad a nyilvános felé. Megjelennek az új női divat és testkultúra tárgyai, feltűnnek az immár modern bútorokkal berendezett polgári otthonok, használati és dísztárgyaik, az art deco iparművészet remekei. Ezután következnek a nagyváros, Budapest életének terei, megidézve a nagyvárosi áruházak és mozik csillogó világát, a hollywoodi sztárok kultuszát, valamint a legendás budapesti éjszakai életet. Plakáton láthatjuk a Budapesten fellépő Josephine Bakert és a fantasztikus jelmezekben pompázó revütáncosnőket. Ekkor készült az egyik legszebb magyar art deco plakát Fritz Lang Metropolisz című filmjéhez, amely a felhőkarcolókkal teli új nagyváros vízióját teremtette meg. A harmincas évek közepétől festői plakátok sora hirdette a „fürdőváros” Budapestet és Magyarország más tájait.

A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát. A plakátok mellett folyóiratok, reklámok, könyvek, képes magazinok illusztrációi, illetve iparművészeti tárgyak: bútorok, kerámia- és üvegművek, ruhák, cipők, kiegészítők, kották, jelmeztervek, bútortervek, építészeti rajzok is szerepelnek a tárlaton.

 

A kiállítás kurátora: Katona Anikó művészettörténész

Társrendező partnerintézmények: Országos Széchényi Könyvtár, Iparművészeti Múzeum

Főtámogató: Szerencsejáték Zrt.

Partner: Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

 

 

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Réz Diamant Tibor: Royal Orfeum – Baker, 1928

1925-ben az amerikai Josephine Baker (többek között a legendássá vált banántánccal) Párizsban egy éjszaka alatt robbant be az európai szórakoztatóiparba, és pár éven belül Európa körülrajongott sztárja lett. 1928-as turnéja, amelynek során Budapesten is fellépett, igazi világszenzáció volt. Baker budapesti szereplését a parlamentben is megvitatták, ezért a fellépést megelőzően jóváhagyás céljából be kellett mutatnia a produkciót magas rangú tisztiviselők előtt. Ezek után a premier zajos sikert aratott. Baker tartós népszerűségét jelzi, hogy egyik revüfilmjének hazai vetítésein egy hazai sztár, Somogyi Nusi is fellépett, és mind külsejében, mind mozgásában utánozta a színes bőrű táncosnőt.

Bottlik József: Orion, 1930 körül

Az 1920-as években az egyik legismertebb magyar márka az Orion volt, amelynek Bottlik József tervezte a logóját, valamint a plakátjait és a reklámkiadványait, azaz a cég egész arculatát. Ezt az art deco arculatot monumentális hatású, lehengerlő látványelemek jellemezték. Maga a márkanév is kozmikus asszociációkat keltett, a glóbusz és a csillagok gyakran visszatérő elemek a plakátokon. Az indián totemet és maszkot is idéző háromfejes logó, amely a hang minden irányban terjedését szimbolizálja, a cég gyártmányain egészen a hatvanas évekig használatban volt.

Mallász Gitta: Ungarn, 1930 körül

„Mallász Gitta általánosan ismert magyar fiúcska plakátjával árasztotta el Európa minden utazási irodáját. […] Személyes külföldi tapasztalatból tudom, milyen nagyra értékelik külföldön ezt a plakátot...” – írta Rosner Károly az egyik legismertebb magyar idegenforgalmi plakátról. A Ljubljanában született Mallász Gitta csak tizenöt évesen tanult meg magyarul, művészként mégis a hazai népi kultúra jelentette számára az elsődleges inspirációt. Barátnőjével, Dallos Hannával együtt szerették, gyűjtötték, tanulmányozták a népművészet kincseit, Hanna népviseletet hordott, műteremlakásuk eredeti népi tárgyakkal volt tele.

Bánhidi Andor: Balaton, 1940 körül

Az 1920-as években a tömegtársadalom kialakulásának nyomán az utazás milliók számára elérhető kedvteléssé vált. A turizmus iparág lett, amely jelentős bevétellel járt, így állami szinten foglalkoztak a népszerűsítésével. Magyarország trianoni békediktátum után igen rossz helyzetből indult a turistákért folyó versenyben, mivel az idegenforgalmi célpontok jelentős része új határain kívülre került. Ettől kezdve a nemzetközi turizmus elsősorban a főváros felé irányult. A turisztikai hirdetésekben a „Budapest fürdőváros” koncepció és a modern világváros képe dominált, s emellett még a Balaton jelentett fontos célpontot.

Konecsni György: Budapest fürdőváros, 1936

Az egészségkultusz részeként a két háború közötti időszakban felértékelődtek Budapest csodálatos természeti adottságai, a gyógyhatású termálvízforrások. A harmincas években kezdődött meg az erre alapozott „fürdőváros”-koncepció bevezetése az idegenforgalmi propagandában. A festőnek készülő Konecsni György 1932-ben egy másik, gyógyfürdők által kiírt plakátpályázat nyerteseként robbant be az idegenforgalmi plakát területére. Egyik legismertebb műve a Budapestet hirdető plakát, amelyen a víz fontosságát emeli ki.

Baja Benedek: Budapesti Árumintavásár, 1923

A magyar art deco egyik jellegzetes vonulata a belsőépítész és grafikus Kozma Lajos 1910-es évektől kezdődő korszaka volt, amikor is az úgynevezett parasztbarokk és a rokokó modern átírásával alkotta műveit. A történeti stílusok elemeit az art deco dekoratív módon írta át. Hasonló felfogást tükröz Baja Benedek plakátja, amelyen a szecesszió stilizálása jelenik meg, alul pedig egy korai, nagyon látványos art deco betűsor tűnik fel. Jellemző a monumentalizálás és a színpadszerűség, vagyis az art deco hatáskeltés.

Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)

2022. április 12. – szeptember 25.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk