D épület, 1. emelet - 2022. június 15. – 2023. február 14.
A kamarakiállítás a Szépművészeti Múzeum nemzetközi gyűjteményének belga szimbolista szobraiból mutat be egy kisebb válogatást. A 19. század végén Brüsszel a kontinens egyik kulturális központja lett. Abból a szellemi pezsgésből, ami akkoriban az egész belga kultúrát jellemezte, természetesen a szobrászok is kivették a részüket. A Budapesten rendezett nemzetközi kiállításokon 1897-től kezdve jelentek meg a belga művészek, akiknek művei hamarosan a magyar közgyűjteményeknek is részévé váltak. A belga szimbolista szobrászat ma a Szépművészeti Múzeum nemzetközi gyűjteményében reprezentatív és koherens egységet alkot, köszönhetően a megfelelő és módszeres vásárlási politikának. A kiállítás e figyelemre méltó csoport tíz szobrából mutat be egy válogatást.
A sokféle kulturális hatás metszéspontjában álló Belgium az 1830–1831-es szabadságharc során nyerte el függetlenségét. Az önálló belga kultúra és művészet történetében a történeti festészet 19. század közepi megújulása épp olyan nemzetközi jelentőségű fordulatot jelentett, mint a századvégi új esztétika kialakulása és elterjedése. Ebben a jellegzetesen átmeneti és gyakran dekadensnek nevezett korszakban a hagyományok és konvenciók felmorzsolódását sokan a társadalmi normák terhétől való felszabadulásként élték meg. A brüsszeli irodalmi és művészeti élet különösen élénk hangú és messzire hangzó válaszokat adott a szellemi változásokra. A kulturális szemléletváltás erejét egy sor fiatal és dinamikus művészkör, valamint a kor nagyhatású írói (Verhaeren, Maeterlinck, Rodenbach) által támogatott folyóiratok tanúsítják. Rendezvényeik és kiállításaik a vizualitás, a zene és a költészet fúziójával keltették fel a hazai és külföldi kortársaik figyelmét egész Európa-szerte. A legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó csoportnak, a nevében is a XX. századot megelelőgező Les XX-nek (Les Vingt), olyan festőegyéniségek voltak tagjai, mint James Ensor, Fernand Khnopff, Théo van Rysselberghe vagy Félicien Rops.
A századfordulós belga művészetnek ebben a megújulásában a szimbolizmus volt a legfontosabb és a legszélesebb körben terjedő irányzat. A szimbolista művek fókuszában az érzékiség, a mágikus mélyértelműség, a démoni erők (femme fatale) kifejeződése, az ember belső világa és az ideálok keresése áll. A szimbolizmus világába tartozó szobrok a belga kulturális megújulás különös figyelmet keltő csoportját alkották. Néhány művésznek, például Constantin Meunier-nek, már megalapozott hírneve volt. Charles van der Stappen a brüsszeli Királyi Művészeti Akadémia tanáraként alapvető reformokat vezetett be a fiatal művészek kreatív kibontakozása érdekében, emellett olyan kiváló művésztehetségeket bocsátott útjukra, mint Victor Rousseau és Paul Du Bois. A belga szobrászati szimbolizmus legjelentősebb képviselője, George Minne és néhány pályatársa alkotásain az új plasztikai kifejező eszközök az expresszionizmusra és az ebből kifejlődő absztrakt formálásra voltak termékenyítő hatással.
Az új belga szobrászat képviselői a müncheni, berlini, bécsi, budapesti és más nemzetközi tárlatok rendszeres résztvevői voltak. Nagy hatást gyakoroltak ezeknek az országoknak a későbbi művészeti fejlődésére és maradandó nyomot hagytak a közgyűjteményeikben is. A budapesti Műcsarnokban már 1897-ben nagyobb számban szerepeltek belga művészek, majd később is rendszeres visszatérői voltak a tárlatoknak, ahonnan a magyar állam többször vásárolt műveket a Szépművészeti Múzeum számára. Ezeknek a szerzeményeknek köszönhetően a belga fin-de-siècle szobrászata ma a Szépművészeti Múzeum modern nemzetközi gyűjteményének egyik markáns és átfogó egységét képezi.
A kiállítás a Wallonie-Bruxelles International támogatásával jött létre.
2022. június 15. – 2023. február 14.
Online jegyvásárlás
