En

Gerhard Richter. Valós látszat

Online jegyvásárlás

Gerhard Richter. Valós látszat

A épület - 2021. augusztus 27. – november 14.

Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. A bemutatott közel 80 műalkotás hazai és nemzetközi köz-, illetve magángyűjteményekből érkezik Budapestre. A 80 alkotás között négy nagyobb, többrészes sorozat is látható a kiállításon, így összesen mintegy 200 műtárgy várja a tárlaton a látogatókat. A művek a 1960-as évek ikonikus fotófestményeitől a legismertebb kolorisztikus absztrakt műveken át a legfrissebb, a nagy festészeti életmű „utáni” intim ceruzarajzokig terjednek. Különleges hangsúlyt ad a budapesti kiállításnak, hogy a jövőre kilencvenéves Gerhard Richter tavaly bejelentette: „befejezte” festészeti életművét.

A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat a negyedik kiállítás a Szépművészeti Múzeumnak a németországi képzőművészet 1945 utáni tendenciáira fókuszáló sorozatában. A Szépművészeti Múzeum 2012-ben Günther Uecker Képpé formált anyag című tárlatával indította el a sorozatot, amelyet 2014-ben Jörg Immendorff Éljen a festészet! című kiállítása követett. A sorozat harmadik része Georg Baselitz. Újrajátszott múlt címmel volt látható 2017-ben. A bemutatókkal a második világháború utáni Németország képzőművészeti jelenségeit és egy-egy meghatározó irányzat legemblematikusabb, mára világhírűvé vált alakját ismertetjük meg a magyar közönséggel.

Gerhard Richter művészete több szempontból is érdekes a magyarok számára: összeköt bennünket a bonyolult és fordulatokban bővelkedő közös múlt és Közép-Európa, ahol az eredetileg keletnémet alkotó élete első mintegy harminc évét töltötte. Richter 1932-ben Drezdában született, Kelet-Németországot 1961-ben hagyta el, s jelenleg Kölnben él. A mostani budapesti kiállítására külön rajzsorozatot is készített, amelyet most először láthat a közönség.

Painting / Malerei

Motorcsónak, 1965, olaj, vászon, 170 cm × 170 cm, Kunstmuseum Basel, Bázel
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Titkárnő, 1963, olaj, vászon, 150 cm × 100 cm, a Bundeskunstsammlung letétje, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Úszók, 1965, olaj, vászon, 200 cm × 160 cm, Froehlich Collection, Stuttgart
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Phantom vadászgépek, 1964, olaj, vászon, 140 cm × 190 cm, Froehlich Collection, Stuttgart
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Angyali üdvözlet Tiziano után, részlet a sorozatból, 1973, olaj, vászon, 150 cm × 250 cm, Kunstmuseum Basel, Bázel
© Gerhard Richter 2021

180 szin_180 Farben_CR_301_1_20

180 szín, 1971, lakk, papír, farost lemez, 20 tábla, egyenként 61 cm × 86 cm, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Híd (A tengerparton), 1969, olaj, vászon, 93 cm × 98 cm, Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből)
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Városkép PL, 1970, olaj, vászon, 170 cm × 170 cm, Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből)
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Betty, 1977, olaj, vászon, 30 cm × 40 cm, Museum Ludwig, Köln (tartós letét magángyűjteményből, 2007)
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Kis fürdőző, 1994, olaj, vászon, 51 cm × 36 cm, magángyűjtemény, Köln
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Vörös-kék-sárga, 1972, olaj, vászon, 300 cm × 250 cm, Kunstpalast, Düsseldorf (a Kunstpalast Baráti Körének tartós letétje)
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Absztrakt festmény, 2017, olaj, vászon, 200 × 200 cm, a Gerhard Richter Kunststiftung letétje
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

A B, csend, 1986, olaj, vászon, 225 cm × 200 cm, Hasso Plattner Collection
© Gerhard Richter 2021

10_Vier Graue Spiegel_entzerrtes Foto

Szürke tükör, 2019/2021, síküveg zománcbevonattal, 4 rész, együtt 228 x 915 x 3 cm, Gerhard Richter Kunststiftung
© Gerhard Richter 2021

937a-1_BIRKENAU_2014

Birkenau, 2014/2021, fotó, Alucobond 4 rész, egyenként 260 × 200 cm, Gerhard Richter Kunststiftung
© Gerhard Richter 2021

937a-2_BIRKENAU, 2014_recto

Birkenau, 2014/2021, fotó, Alucobond 4 rész, egyenként 260 × 200 cm, Gerhard Richter Kunststiftung
© Gerhard Richter 2021

937a-3_BIRKENAU, 2014_recto

Birkenau, 2014/2021, fotó, Alucobond 4 rész, egyenként 260 × 200 cm, Gerhard Richter Kunststiftung
© Gerhard Richter 2021

937a-4_BIRKENAU, 2014_recto

Birkenau, 2014/2021, fotó, Alucobond 4 rész, egyenként 260 × 200 cm, Gerhard Richter Kunststiftung
© Gerhard Richter 2021

21.3.2021

21.3.2021, 2021, ceruza, papír, 21 × 29,7 cm, magángyűjtemény, Köln
© Gerhard Richter 2021

Painting / Malerei

Csík, 2012, digitális nyomat, papír, Dibond tábla és Perspex (Diasec) között, 210 cm × 230 cm, Albertinum, Galerie Neue Meister, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda
© Gerhard Richter 2021

Gerhard Richter (1961-ben újrakezdett) életművében több mint ötven éve központi szerepet tölt be a valóság és a látszat közötti határ folyamatos elmosása, a keretek tágítása, a különböző „realitások” ábrázolhatóságának, valamint az adott pillanat megragadásának és egy szempillantás alatt történő megszüntetésének a kérdése. Mivel élete során több politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert is közvetlenül megtapasztalt, Richter viszonya a realitás(ok)hoz leginkább a kétségek, a szkepszis, a mulandóság, az illékonyság és a törékenység szavakkal ragadható meg. Festészetének esszenciáját és erejét az analizálás, mindennek a megkérdőjelezése és az ezekből fakadó folyamatos továbblépés igénye adja.

Besorolhatatlan, „stílus nélküli”, minden személyest kizáró, ugyanakkor végtelenül sokrétű festői nyelvezete a figurálistól az absztraktig, az életlen-elmosódott képektől az éles-fényes felületekig, a szürke fotófestményektől a kolorisztikus színskálákig, a portréktól a tájképekig, a vászontól az üvegablakokig, a manuálistól a digitálisig terjed. 1960-as években készített úgynevezett fotófestményeivel elsőként reflektált a fotográfia és a festészet sajátos viszonyára, s oldotta fel a kettő közötti korábbi ellentmondást. Mesterien és tudatosan használ mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből (elsősorban Tiziano, Vermeer, Caspar David Friedrich festészetéből), kipróbálja az elődök témáit és formáit, miközben úgy teremt folyamatosan újabb és újabb, egymástól a végtelenségig különböző festői univerzumokat, hogy eltávolodik minden előzőtől, megfosztja a témákat, az előzményeket és saját jelenét is a szubjektivitástól. Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel.

A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben.

A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról.

A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival.  A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán.

A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre.

A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intézet.

A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész

 

 

A kiállítás főtámogatója a Deutsche Bank.
Szakmai együttműködő partner: Goethe Institut.
Együttműködő partnerek: Porsche Hungaria és Zenit Hoteles.

 

A kiállítótér légkondicionált, a hőmérséklet kb. 21 °C.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Motorcsónak, 1965

A Motorcsónak című festmény alapja egy a Stern magazinban 1965-ben megjelent fekete-fehér fénykép. Noha a kép első ránézésre egy baráti nyaralás önfeledt pillanatát ábrázolja, az eredeti fénykép nem privát pillanatfelvétel volt, hanem a Kodak Instamatic fényképezőgép 1960-as évekbeli reklámképe. A Kodak reklám szlogenje – „Ganz einfach gute Bilder” – azt sugallta, hogy mi sem természetesebb a modern korban, mint „egyszerűen jó képeket” készíteni. Egy pillanat műve megörökíteni és visszaadni a szikrázó napsütést, a felszabadult boldogságot, a nevetés örömteli pillanatait, a víz szédítő hullámzását, a száguldást és a dinamikus életet. Richter a fotó festménnyé alakítása közben azonban mindennek éppen az ellenkezőjét jelenítette meg: csak a valóság illúziója került a vászonra, s a tompasággal, az életlenséggel és a szürke tónusokkal a valótlanságot sugallja.

Betty, 1977

Richter kevés festményt készített szűken vett családjáról: magáról, feleségeiről és gyermekeiről csupán néhány képet ismerünk. Nagyobbik lányáról, Bettyről három ikonikus képet festett: kettőt 1977-ben és egyet 1988-ban. Két kisebbik gyermekéről, Moritzról és Elláról a 2000-es években készített pár különleges festményt. A Betty című kép élénk színvilágával, szuggesztív, emocionális erejével, személyességével kitűnik az amúgy minden személyest kizáró, tünékenységre épülő életműből. A Betty Richter legdirektebb, legexpresszívebb, legintimebb képei közé tartozik.

Absztrakt festmény, 2017

Gerhard Richter az 1970-es évek óta készít absztrakt képeket, amelyekhez az 1980-as évek közepén kifejlesztett egy sajátos technikát: az ecset mellett (helyett) a rendelkezésre álló teljes felületet átfogó simítókéssel, raklival készíti festményeit. A simítókés minimalizálja a formák alakulásának kontrollálását, miközben a különböző színek elkenésének folyamata újra és újra „ready-made” absztrakt festményeket eredményez, amelyek előtt Richternek azt kell mérlegelnie, hogy ismét átfesse vagy kész műnek nyilvánítása azokat. „Az a kézenfekvő elmélet, hogy az absztrakt képeim motívumai munka közben alakulnak ki, a kornak megfelelő elgondolás, hiszen nem létezik már középponti képünk (világképünk); ezért egyfajta szemétdombon ücsörgünk, középpont és értelem nélkül, ahol mindent magunknak kell kitalálni, és meg kell birkóznunk a haladó állapottal együtt járó korábban ismeretlen fokú szabadsággal. És ez az állapot megfelel a természet alapelvének is, hiszen az sem egy idea, hanem az adottságok szabta keretek között a véletlen segítségével hoz létre képződményeket és változtatja meg őket. – Ez az elmélet pedig éppoly hasztalan, mint amilyen nevetséges, ha végül rossz képeket festek.” (Gerhard Richter, 1986)

Gerhard Richter. Valós látszat

2021. augusztus 27. – november 14.

Online jegyvásárlás