Fivérek Magdalena Abakanowicz

Magdalena Abakanowicz a 20–21. századi egyetemes művészet egyik legmeghatározóbb alkotója. A hatvanas években saját vezetékneve után abakánoknak nevezett, monumentális térbeli drapériáival – melyek egyúttal a nemzetközi elismertséget is megalapozták számára – radikális módon definiálta újra a textilművészet hagyományos kereteit. A korai absztrakt művek után a hetvenes években Abakanowicz érdeklődése a figuratív ábrázolás felé fordult. Ekkor készítette első zsákvászonból, műgyantából és egyéb organikus anyagokból megformált szobrait. Sérüléseket és sérülékenységet idéző, expresszív felületű, arc nélküli alakjait olykor önálló szobrokként állította fel, máskor pár darabból álló vagy sokalakos, monoton csoportokba rendezte. Így születtek monumentális sorozatai, mint az Alterációk, illetve ennek részeként a Fejek vagy a Hátak szoborciklus. A gyakran deformált, fragmentumra redukált, torzókként, fej vagy végtagok nélkül megjelenített és azonos, hieratikus pózba állított alakok kiszolgáltatottsága a 20. század második felének tragikus történeti-kulturális tapasztalatáról adott érzékeny látleleten túl egyetemes, a létezés alapvető kérdéseit érintő, rendkívül tág asszociációkat aktivizálnak.
Az emberi és állati természet, az ember számára ismeretlen bölcsesség misztikus konnotációit hordozzák a 2002-ben készített Együttélés című sorozat zsákvászon szobrai. Ezek az embertestű, állatfejű alakok totemszerű, állati formákat idéző maszkjaikkal, a művész szavaival élve, a „test számára ismeretlen arc” és az „arc számára ismeretlen test” „elképzelt együttélését” idézik meg. A hibrid teremtmények Abakanowicz több, 2000-es évekbeli munkáján is visszaköszönnek. A műcsoport egyik kiemelkedő darabjának számít a 2010-ben készített Fivérek című szobor is. A két, egymás mellett ülő zsákvászon alakot a művész faállványra helyezte. A figurák kezüket oldalukhoz szorítva vagy hátuk mögé téve, azonos, frontális pózban, ugyanakkor egymástól elszigetelten ülnek. Szigorúan előrenéző, amorf fejük és arcnélküliségük, valamint a bizonytalanul a levegőben lógó lábaik tovább erősítik a kiszolgáltatottság és a sebezhetőség érzését, amelyet a durván gyűrt és összevarrt vászonfelület is érzékeltet.
A Fivérek különlegessége, hogy a művész egyik ikonikus portréfotójának hátterében is megjelenik, melyet Abakanowicz műtermében Jarosław Pijarowski készített 2010-ben.

Sodics Dominika