Korcsma előtt Józef Chełmoński

A 19. század második felében a lengyel festészet két fontos központja Varsó és Krakkó volt. Krakkóban, Jan Matejko iskolateremtésének köszönhetően, a lengyel történelmi festészet alapjai alakultak ki, Varsóhoz pedig főleg a tájképfestészet realista stílusú fordulata köthető.
A varsói iskola hatása, valamint a plein air festészet jegyei fedezhetők fel a népi festőként emlegetett Józef Chelmonski képein is. Chelmonski a 19. század második felében jelentős életkép, vadász- és csatafestőnek számított. Egy közép-lengyelországi kis faluban született, ahol apjától tanulta a rajzolás alapjait, majd sikeresen felvételizett a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, és Wagner Sándor tanítványa lett. Kezdeti müncheni tanulóéveiben nagy szegénységgel küszködött, ugyanakkor művészetében harcot vívott egymással az akadémizmus, valamint a paraszti élet és a lengyel vidék hatása. A Münchenben élő lengyel festőtársaknak köszönhetően végül az utóbbiban lelte meg útját: München lengyel világa felszabadította Chelmonski egyéniségét. Festészetére különösen nagy hatással volt az ukrán vidék különleges tájai és figurái, a sztyeppe és a kozákok. Erre a környékre szívesen és rendszeresen tért vissza, hogy ihletet merítsen. A lengyel parasztok életéből vett jelenetei közkedveltek voltak a brit és az amerikai gyűjtők körében.
Chelmonski előszeretettel festette jeleneteit havas tájak előterébe: a fehér és a sötét színek kontrasztja megfelelt festői céljainak, a kívánt drámai hatásnak. Az 1872-ben készült Lázadók a korcsma előtt című képének cselekménye is egy téli éjszakán játszódik. A festményen a háttérben a végtelen sztyeppe terül el. Az előtérben lévő földszintes csárda ablakaiból fény szűrődik ki, kéményéből füst száll a magasba. A kocsma előtt kozákok tartanak pihenőt: férfiak és asszonyok csoportját kísérik új lakhelyére. A 19. században az orosz fennhatóság alá tartozó Lengyel Királyságban jellemző volt az orosz népcsoportok betelepítése a lengyel többségű területekre.

Boda Bianka