dr. Ferenczy József arcképe (Ferenczy István öccse, a kassai ref. egyház esperese)
19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály
Alkotó | |
---|---|
Készítés ideje | 1819 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | képméret: 134 × 151,5 cm |
Szignó | Jelezve jobbra lent: Donát pinxit 1819. |
Leltári szám | 92.12T |
Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – A reformok korától a századfordulóig, U-alak |
Donát János német származású festő közel húszéves bécsi tartózkodása után, jelentős hírnevet szerezve magának, Kazinczy Ferenc hívására 1812-ben települt át Pestre. 1830-ban bekövetkezett haláláig megfestette a magyar közélet számos kiválóságának arcképét. Munkássága jelentős részét arcképei alkotják, de gazdag életművében találunk jó néhány vallásos kompozíciót, aktot és mitológiai témájú munkát is. Orpheusz című képe már pesti tartózkodása során, 1819-ben készült ismeretlen személy megrendelésére. A kép a görög mitológia egyik kedvelt történetét meséli el: Orpheusz Eurüdikét, kígyómarástól meghalt feleségét szeretné visszakapni az alvilág isteneitől, akik ezt meg is ígérik neki, csak azt a feltételt szabják, hogy az alvilágból kivezető úton nem néz hátra Eurüdikére. Orpheusz azonban nem képes betartani ígéretét, így örökre elveszíti imádott hitvesét. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Orpheusz lantján játszik Hadész és felesége előtt, akiket annyira elbűvöl muzsikája, hogy teljesítik a kérését. A sokalakos kompozíció ritka Donát életművében, talán ezért is jellemzi bizonyos merevség s olykor rajzbéli ügyetlenség is. A mű mégis fontos szerepet játszik 19. század eleji művészetünkben, mivel jelzi a barokk két évszázados egyeduralmának végét és a klasszicizmus térhódítását minden műfajban. | Bakó Zsuzsanna
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.