Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József csaknem másfél évtizednyi távollét után, 1900-ban tért vissza Magyarországra. Franciaországban asszimilált, korszerű látásmódú műveivel itthon hamarosan mint a modern törekvések egyik élharcosa vált ismertté. 1906-os Könyves Kálmán szalonbéli tárlata a szakmai és anyagi elismerést is meghozta számára. A művész ezt követően, 1908-ban vásárolta meg Kaposvárott a többholdas park övezte Róma-villát, amely emlékházként ma is őrzi egykori otthonának enteriőrjeit.
Rippl-Rónai ez idő tájt induló „kukoricás” korszakára az élénk színekkel alakított oldottabb felületképzés, a nagy pettyekkel való festés volt jellemző. Az impresszionizmust követő szintetikus, dekoratív formanyelv, a fauve festészet hatása nyomán park- és kastélyképein a keveretlen, tiszta színekből építkező kolorit és a hangsúlyos kontúrozás dominál. A vizuális értékek hangsúlya mellett ugyanakkor a művész megőrizte a látvány valósághű megközelítését, ezt igazolja a képpel teljesen azonos beállításban készült korabeli fotográfia. A kép és a fotó azonossága rávilágít arra is, hogy Rippl-Rónai, számos nemzetközi kortársához hasonlóan, kompozícióit gyakran fényképfelvételek nyomán alakította.
Izgalmas festői témaválasztás a mű „kép a képben” motívuma. A kompozíción a művészt látjuk kaposvári villájának kertjében, amint az előtte álló hatalmas vászonra felesége, Lazarine és fogadott lánya, Anella figuráját felvázolja. Az alkotás pillanatait megörökítő jelenetet Rippl-Rónai több variációban, számos képén feldolgozta. | Plesznivy Edit