| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1909 |
| Tárgytípus | plakett |
| Anyag, technika | bronz, öntött |
| Méret | 285 × 180 mm |
| Szignó | Előlap. Jelezve balra középen: SZAMOSI SOÓS VILMOS |
| Leltári szám | 65.1-P |
| Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Éremtár |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Második emelet, Modern idők – Magyar művészet a Millennium és a II. világháború között, U-alak |
Jóllehet ez a plakett egyike a magyar éremművészet legszebb és legtipikusabb szecessziós alkotásainak, Szamosi neve szinte alig ismert. Műve azonban már 1910-ben, a Képzőművészeti Főiskola diákjainak kiállításán nagy sikert aratott. Szamosi a szecessziós stíluseszközök teljes fegyvertárával lépett ki az ismeretlenségből a nagyközönség elé a plakettel. A lágyan mintázott, glóriát viselő női portrét ornamentálisan felfogott, stilizált, rajzos háttérmintázat (amelyről az is nehezen dönthető el, hogy természeti környezet kíván megjeleníteni vagy egy tapéta motívumát) keretezi. A cím a látszólag lényegtelen háttér motívumát emeli ki, amely által valamilyen rejtett, szimbolikus összefüggést is sejtet a dicsfényben ábrázolt, melankolikus szomorúságú főszereplővel, amit a nő ruháján megismétlődő mintázat tovább erősít. A tapéta vagy természeti környezet „virágai” azonban jól kivehetően mákgubók, ami tovább nehezíti az egyértelmű értelmezést, tág teret engedve azonban a lehetséges képzelettársításoknak.
Huszár, Lajos – Procopius, Béla, Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn, Verlag des Vereins der Medaillenfreunde, Budapest, 4939. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
