| Címváltozat | A szép mesterségek kezdete |
|---|---|
| Alkotó | |
| Készítés ideje | 1820–1822 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | márvány |
| Méret | 105 × 62 × 45 cm |
| Szignó | Jelzés nélkül |
| Leltári szám | 3662 |
| Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Szobor Osztály |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – A reformok korától a századfordulóig, U-alak |
A szobor egy antik görög legendát jelenít meg, amely szerint az első műalkotást egy szerelmes leány készítette, amikor búcsúzáskor körberajzolta kedvese profiljának árnyékát a homokban. Annak, hogy az első műalkotás egy rajz, különös jelentősége van, ugyanis a művészetelméletben a rajz számított a többi művészet alapjának, amely a művész első gondolatát, az ihletet hordozza. A művészet lényege ez a gondolati tartalom – az már a művész képzettségén múlik, hogy milyen művészi technika segítségével önti formába.
Ferenczy István márványból formálta meg a pásztorlánykát és a lány által rajzolt profilt is, amely jól kivehető a szobor talapzatán. Ezzel azt fejezte ki, hogy a szobrászat is ihletett képzőművészet – több egyszerű kézműves mesterségnél.
A kiállított szobor nagy feltűnést keltett, és amikor 1824-ben hazaköltözött, Ferenczy számos lelkes támogatóra talált. A szobrász nagy kedvvel látott munkához, ám nagyratörő terveit sorra fel kellett adnia. A nagyszabású megrendelések elmaradtak és a magyarországi márványt a carrarainál sokkal nehezebben lehetett megmunkálni.
Remekművek: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2020/5, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2020, 16. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
