
Ecce homo
1800 utáni gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | francia |
Készítés ideje | 1853 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | 252 x 198 cm |
Leltári szám | 502.B |
Gyűjtemény | 1800 utáni gyűjtemény |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria D épület, Első emelet, Delacroix-tól Vasarely-ig – Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből, Barokk kiállítóterem |
A művészeti ideáljaiért, politikai nézeteiért folytatott küzdelem Courbet életének középpontjában állt. A realista festészet nagy mestere ezt a harcot helyezte a Birkózók fókuszába is. A jelenet Párizsban játszódik, a Diadalív mögötti lóversenytéren. Az előtérben az atléták feszített küzdelme folyik, alakjaik mégis a mozdulatlanság, a merevség érzetét keltik. Courbet a mozgás helyett az erős, ám egyben meggyötört testek anatómiai részleteire helyezte a hangsúlyt, kiemelve a megfeszített izmokat, a duzzadt vénákat. A mögöttük elhelyezett tribünöket előkelő nézőközönség foglalja el – szembetűnő azonban, hogy a megmérettetés sokkal inkább a festmény nézőjének szól, mint az alig kivehető publikumnak.
A mű 2009-ben végzett restaurálásának köszönhetően Courbet élénk színei újból életre keltek, így még szemléletesebbé vált az előtér főalakjai és a háttér közötti festésmódbeli különbség. A színek, arányok és az ecsetkezelés terén egyaránt tapasztalható eltérés egyrészt Courbet munkamódszeréből ered (a műhelyben kidolgozott alakok környezetét rendszerint szabadabb modorban festette meg), de szemlélteti azt is, hogy a festő a szórakozó párizsi polgárság helyett a szenvedő, küszködő népre kívánta irányítani a figyelmet. Ez a politikai felhang a korszak társadalmi nehézségeire, a III. Napóleon hatalomra jutását követő évek kiábrándultságára utal. Mégsem ez, hanem a vérbő realista felfogás okozta, hogy az 1853-as párizsi szalonon bemutatott alkotást a kritika zömmel elutasítóan fogadta.
Kovács Zsófia
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.