| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1970 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 65 x 52,5 cm |
| Szignó | J. a hátoldalon: Machon |
| Leltári szám | MO.91.113 |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Dubsky osztrák szülei a háború előtti években menekültek Bécsből Londonba. Életét, látásmódjának tragikus színezetét jórészt ezek az események formálták. A Matisse és de Staël által teremtett hagyományt követve képei az intenzív színek, az egymásba kapcsolódó felületek közvetlen szenzuális élményére épülnek. Szinte tradicionálisnak tűnő festészete a kezdeti figuratív korszakát követően az absztrakció felé haladt, ezt később újra egy sajátos hangú figurativitás váltotta fel, de Dubsky mindvégig távol tartotta magát a népszerű művészeti áramlatoktól.
A hatvanas évek közepén, egy római ösztöndíj eredményeként született lazább, oldottabb kompozíciói egyre növekvő elismertséget hoztak számára. Pályája kezdetétől fokozott érdeklődéssel fordult a modern angol festészet nagy elődje, David Bomberg (1890-1957) tanai felé. Az ő emlékét idéző, az absztrakció határán mozgó portré a festő példakép elveinek a követését mutatja. Dubsky pályájának ebben a szakaszában különösen kedvelte a sűrű, darabos festékmasszából kialakított felszín fizikai élményét, a nagy, kifejező formákból felépített szilárd képfelületet.
Tóth Ferenc
Tóth, Ferenc, A Bryan Montgomery gyűjtemény. Vezető, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest 3, Szépművészeti Múzeum; The British Council, 46-47. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
