| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1946 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | bronz, fa |
| Méret | 33 × 30 × 8.5 cm |
| Leltári szám | 57.33-N |
| Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Szobor Osztály |
| Kiállítva | A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban |
A háború után készült szobor a Bartók-emlékmű négyfigurás terve. Bokros Birman már az 1920-as évektől kezdve magában hordozta az eszmét, amikor évtizedes vándorlása során a Duna menti városokban – Bécsben, Pozsonyban, Budapesten – élt. Később magáévá tette a népek összefogásának gondolatát, és – mint Bartók – feladatának tekintette a közös sors, szenvedések által összekovácsolódott nemzetek közös életének művészi kifejezését. A figurák elnagyolt felületűek, viseletűkkel mégis felismerhetően képviselik a nemzeti jelleget. A téma, a szimmetrikus kompozíció nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb megoldást kíván. Bokros viszont egymástól elszigetelten, összetartozás nélkül állítja egymás mellé alakjait, tépett, zaklatott felületük, társtalanságuk Don Quijote örök magányát idézik.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
