Rózsa csendélet
19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály
Alkotó | |
---|---|
Készítés ideje | 1867 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | képméret: 227 × 176,5 cm |
Leltári szám | 2795 |
Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – Történelmi festészet , Déli nyaktag |
1552. szeptember 29-én a Szolnoknál egyesült hetvenezer fős török had megtámadta Eger várát. A várvédők mindössze kétezren voltak, köztük számos hadviseléshez nem értő jobbágy, sok nő és gyermek. Ennek ellenére a várvédők Dobó István kapitány vezetésével visszaverték a támadást, és a törökök október 18-án elvonultak a vár alól. A hősi védelem leghíresebb korabeli leírása Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaljáról című balladája 1553-ból. A nők ostromban játszott szerepére a 19. századi történetíró, Horváth Mihály munkája hívta fel a figyelmet. Székely Bertalant a kompozíciónál – miként naplójában le is írja – mégis inkább az előnytelen küzdelem érzékeltetésének szándéka vezette. A központi nőalak – elöl a támadókkal, hátul az égő várral – az igazi hősiesség érzését keltette a nézőkben: a hazafias önfeláldozás örök szimbólumát formálta meg.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.