Három falusi asszony (Terefere)
19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály
Alkotó | |
---|---|
Készítés ideje | 1870-es évek eleje |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | képméret: 143 × 206 cm |
Szignó | Jelezve balra lent: Brodszky S. |
Leltári szám | 2776 |
Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – A reformok korától a századfordulóig, U-alak |
Az évtizedeken keresztül jelentős hivatalos elismerésekkel elhalmozott művész Bécsből, illetve Münchenből hazatérve vált a magyar várak és tájak népszerű festőjévé. A Balaton-felvidék páratlan panorámájának e nagyszabású megfogalmazása a Nemzeti Múzeum gyarapítására kiírt állami megrendelésre készült, miután Brodszky már korábban is sikereket ért el balatoni tájaival. A helyszínen készült tanulmányok alapján, műteremben festette képét: a nagy méret, a viharos idő és a hosszadalmas festőtechnika nem is tette volna számára lehetővé a szabadban végzett munkát. Így a grandiózus összképet gondos mérlegeléssel, a sötét és világos foltok, a hangsúlyos és hangsúlytalan részek kiegyensúlyozásával is fokozhatta. A Tapolcai-medencéből kiemelkedő bazaltkúpok tetején az idővel dacoló középkori várromok ― a korábbi, sőt kortárs heroizáló történeti tájképek kedvelt főszereplői ― Szigliget és Csobánc egykori fontosságáról is vallhatnának, de a festőt inkább a gazdag természeti formák, a változatos légköri jelenségek hű visszaadása kötötte le, és a várakat is a táj szerves részeiként kezelte. Mint korábban Münchenben tanulmányozott példaképe, Carl Rottmann (1797―1850), Brodszky is olyan művelője volt a késő romantikus tájképnek, aki a való látvány effektusait is beépítette művészetébe. | Szinyei Merse Anna
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.