| Címváltozat | A csók |
|---|---|
| Alkotó | |
| Készítés ideje | 1901 |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | márvány |
| Méret | 44 × 64 × 41.5 cm |
| Szignó | Jelzés a talapzat oldalán: LIGETI 901 |
| Leltári szám | 2278 |
| Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Szobor Osztály |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria B épület, Első emelet, Körlift |
A korában rendkívül sikeres szobrásznak számító Ligeti Miklós hivatalos megbízásaikor sok esetben kényszerült engedni a megrendelői elképzeléseknek, saját kedvtelésére készített műhelymunkáit azonban kötetlenül, saját intenciók alapján alkothatta meg. A biblikus és allegorikus aktkompozíciók mellett előszeretettel formálta meg a mitologikus világ lényeit. Szerelmi témájú szobrain gyakorta jelentek meg vágyakozó, incselkedő nimfa-, illetve faunalakok, kígyószerűen kúszó bestiák.
Művészetében a különböző világhoz tartozó szereplők jelképes találkozásának egyik legjelentősebb példája a Szerelem című alkotás, amelyet egy évvel elkészülte után vásárolt meg a magyar állam. A márványba faragott kétalakos kompozíción a hullámok által partra vetett fekvő nimfa fölé mezítelen ifjú hajol, és csókjaival halmozza el a halfarkú lányt. Ligetit a fantáziavilág csodás lényeinek megjelenítése a 20. század első két évtizedében foglalkoztatta, később a szimbolista-szecessziós tematika és nyelvezet általános háttérbe szorulásával az ő művészete is más irányba haladt tovább.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
