Vizkelety Ferenc képmása
19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály
Alkotó | |
---|---|
Készítés ideje | 1859 |
Tárgytípus | festmény |
Anyag, technika | olaj, vászon |
Méret | képméret: 116 × 173,5 cm |
Szignó | Jelezve jobbra lent: Canzi Ágost, Pest. 1859. |
Leltári szám | 2709 |
Gyűjtemény | 19–21. századi Gyűjtemény / Festészeti Osztály |
Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – A reformok korától a századfordulóig, U-alak |
Canzi Ágost (eredetileg Martin Kanz), osztrák származású festő és litográfus 1846-ban telepedett le Magyarországon, és portréival, zsánerképeivel rendszeresen szerepelt a Pesti Műegylet kiállításain. Szüret Vác környékén című munkája egyik legjelentősebb és legnépszerűbb műve. A szüretet munka közben is gyakran kísérte nótázás, tréfálkozás, s ha a cigány megjelent, olykor abbahagyták a munkát, és muzsikára járták a szüreti táncot. Canzi képe azt a jelenetet ábrázolja, amikor a szüretelők a munka végén a legszebb szőlőfürtökből kötött „koszorút” nótázva, táncolva a gazda házához viszik. A menet elején a cigány áll, mögötte többen is táncolnak, bár a táncmozdulatok eléggé esetlenek. A kép korabeli sikerének egyik oka a nemzeti függetlenség kérdésének, a nemzeti öntudat hangsúlyozásának előtérbe kerülése volt, amely összefüggött az 1848-49-es szabadságharccal. Az életképek esetében ez elsősorban a témaválasztásban jelentkezett, például egyre gyakoribbá vált a magyarságra jellemző táncok, szokások ábrázolása. Ezeken a műveken gyakran tűnnek fel a nemzeti színek a ruhákon, és sok esetben láthatunk nemzeti jelvényeket. Canzi képén a nemzeti színű zászló a kép középterében látható. | Bakó Zsuzsanna
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.